Marketingszöveg hibák

Mikor van szükséged rá, hogy marketingszöveget írj? Mindig, mikor el akarsz adni valamit, be akarsz mutatni valamit, gondolatokat akarsz elültetni a fejekben, amikor tanítani akarsz, vagy épp elrettenteni. Tehát gyakorlatilag MINDIG.

Ma már a fizetőképes 18-59 éves korosztály kb. 79%-a rendszeresen online van, ami úgy függ össze a marketing szöveggel, hogy leegyszerűsödött a vállalkozások helyzete: nem kell már interjútkérő újságírókra vadásznunk, nem kell már PR cikkeket fogalmazgatnunk hosszú éjszakákon át, hanem elég csak jelen lenni a neten, de itt aztán teljes erőbedobással!
Mi alapján választják ki a vásárlók, hogy melyik cégnél vásároljanak? Az interneten fellelhető információk alapján.
Lehetnek jópofa reklámjaink, lehet csodálatosan szép és innovatív a weboldalunk, de ha a marketing célú szövegeink sántítanak, az bizony nem fog bizalmat ébreszteni a vevőjelöltekben.

Mi minősül marketingszövegnek?

• A honlapod minden szövege.
• A hírleveled minden szövege.
• A közösségi médiában tett szöveges kalandozásaid (akkor is, ha személyeset posztolsz, és egyértelműen a cégedet veled azonosítják).
• PR tevékenység (sajtómegjelenések, médiamegjelenések, interjúk, kommentárok).
• Előadásod szövege (akkor is, ha fejből nyomod.)
• Brossúrák, kiadványok szövege.
• A könyved szövege.
• Reklámok szövege.
• Személyes emailezések ügyfélekkel, partnerekkel.

Milyen tipikus marketingszöveg hibákkal lehet találkozni az interneten?

1. 1. Elcsépelt kifejezések – Ne használd azt, hogy „minőség”, vagy „megbízhatóság”. Ezek teljesen járatott szavak, melyek már nem vonzzák a tekintetet, nem azért bíznak majd meg benned, mert ezt írod magadról.
   2. Sience ie. 2341 – A cég korát teljesen felesleges kiírnod, hiszen ma már nagy cégek is pikk-pakk megszületnek a semmiből, így nem jelen már semmit, hogy hány éve vagy a piacon.
   3. „Akkorák vagyunk, hogy nem is látjuk a végét…”- Nem kell, hangsúlyozd a cég méretét, mert sok cég alvállalkozókkal dolgozik az adóterhek miatt, szóval ma mondhatjuk, hogy egyenesen divat kicsinek lenni.
   4. „A kognitív disszonancia destruktivitást indukál.” – Ne tűzdeld tele szakszavakkal az írásaidat, szövegeidet, ugyanis a célközönséged nagy része egyáltalán nem ért ahhoz, amit te csinálsz, de ha mégis megértené nagy nehezen, igencsak jó néven venné, ha konyhanyelven magyaráznád el neki a lényeget, hogy ne kelljen a szövegeid befogadásához speciális elme- és idegállapotban kerülnie minduntalan. Természetesen nem kell elmenni a ponyvairodalom irányába, a választékosság megmaradhat, csak magyarázz jól, emberi nyelven, mert nem mindenki olyan profi, mint amilyen te vagy.
   5. T/2? – Soha ne írj többes szám második személyben, mint pl. amennyiben felkeltette érdeklődésüket az általam forgalmazott termék… (Ja, ilyet egyébként sem szabad írni.) Amikor valaki olvassa az általad közölt információt, általában egyedül olvassa, tehát jobban magáénak érzi, ha egyes szám egyes személynek írod, pl.: Rendeld meg most!
   6. Hol a probléma? – Nagy hiba lehet továbbá, ha figyelmen kívül hagyod az olvasó szemszögét, tehát olyan dolgokról írsz, ami esetleg az olvasóidat kevésbé érdekli, de téged annál inkább – például hogy új termékkel bővült a portfóliód, új alvállalkozóval szerződtél le, új telephelyet nyitottál. Kit érdekelnek ezek rajtad meg a szüleiden kívül? Senkit. Mi érdekli a potenciális ügyfeleket, olvasókat? Varázslat: ők maguk. Ha arról akarsz hírt adni, hogy végre bejegyezték az új telephelyet, akkor ne tényeket közölj, hanem mesélj az olvasóknak arról, hogy ŐK milyen jól fognak járni a jobban megközelíthető, kényelmes, világos, és mindenféle más, számukra előnyös tulajdonságokkal rendelkező új irodával, bolttal, weboldallal…
      Hogyan lesz jobb a vevőidnek? Mi a vevőid problémája? Hogyan lehet azokat megoldani? Ezekről írj!
   7. Az önreklám néha tényleg lehet büdös – Marketinges alapvetés, hogy az öndicséret mégsem büdös, de amikor ezt egy marketingben feltörekvő vállalkozó magáévá teszi, nagyon könnyen előfordulhat, hogy átesik a ló túloldalára is azzal a lendülettel, és ekkor van az, hogy semmi másról nem szól a kommunikáció, csak az öndicséretről, meg a puszta hétköznapi tények sikerként való közléséről. Az, hogy arról posztolsz, meg szelfizel, hogy süt a nap a teraszodon, miközben te a következő hetedet tervezed, és olyan frankó szakember vagy, hogy mindenki láthatja, te bizony tervezel, az bocs, de nem siker. Továbbá az sem siker, hogy úgy akarod magad futtatni, hogy közben mások hibáira sem felejtesz el rámutatni. „Én így és így segítettem a rászorulókon, bezzeg az akárki az nem segített!” Vagy: „Nekem ennyi és annyi példányban fogyott a könyvem, míg a konkurensé el sem jutott a nyomdáig.” Ezek rossz érzéseket keltenek az emberekben, és legközelebb, amikor dönteniük kell, hogy vásároljanak-e tőled, akkor a nem felé fognak automatikusan hajlani.
   8. 98%-kal növeltük a vevőink 72%-ánál a 100%-os minőséget – Az adatok nagyon fontosak a bal agyfélteke számára.
      Nincs olyan, hogy minden szövegünk 100%-os, és minden szövegünk lézerpontossággal éri el a célját. Lehet hibázni, de gyakran és nagyot nem szabad.

Ha ezeket a tanácsokat megfogadod, nagyobb marketingszöveg hibák elkövetése nélkül építheted a vállalkozásodat, teheted sikeresebbé a céged.

Még a legszívrehatóbb szövegekbe is elkélhet néhány szám, meg százalék, meg tizedesvessző. A szívrehatás a jobb agyféltekében történik, de a bal agyféltekének van egy olyan kis kellemetlen tulajdonsága, hogy ha az ő igényei nincsenek kielégítve, akkor nekiáll kekeckedni, cöccögni. Ebből tudati szinten nagyon keveset lehet észrevenni, az olvasó csak annyit észlel, hogy nem érinti meg a szöveg. Ugyanakkor a bal agyfélteke kevéssel is beéri, nem kell a szövegeink minden második sorában valamilyen számszerűsített adatnak szerepelnie. Elég néhány konkrét támpont, és elaltathatjuk a bal agyfélteke ördögi hangját, és érvénybe léphet a jobb agyfélteke érzelmekkel operáló meggyőzése.

 

Posted on: 2018-11-02, by : Vidi Rita