Marketingszöveg – a rábeszélés művészete

Hogyan kell úgy szöveget írni, hogy az olvasó is szeresse, és közben mindenféle mögöttes célokat is elérjünk vele, mint például értékesítés, brandépítés, vásárlói hűség növelése, vagy épp a maximális elköteleződés elérése?

A marketingszöveg egy elfeledett trükkje

Még mielőtt a szövegírás emelt szintű rejtelmeibe bonyolódnánk, elárulok egy olyan titkot a marketingszöveggel kapcsolatban, ami számításaim szerint úgy 6-7 évvel ezelőtt, a közösségi marketing túlzott térnyerése idején teljesen elfelejtődött.

A marketingszövegnél nagyon-nagyon fontos az, hogy mit írunk és hogyan, de legalább ugyanennyire fontos az is, hogy MILYEN GYAKRAN.

A világ legjobb, sőt legtökéletesebb szövege is pusztába kiáltott szó lesz, ha ott áll majd egy pusztaság közepén, száradt kóróként lengedezve a forró szélben.

A marketingszöveg erejét nemcsak a tartalom adja, hanem a gyakoriság és a kontextus is. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy nagyon nem mindegy, hogy hányszor éred el a közönséged, és nagyon nem mindegy, hogy milyen tartalmi környezetet TEREMTESZ a marketingszöveged köré.

Tehát, még mielőtt elvesznél azokban a részletekben, hogy milyen varázsszavak szerepeljenek a marketingszövegedben, és milyen sorrendben, meg hogyan rejtsd bele az ajánlataid egyikét, először azt kell magadban letisztázni, hogy a puszta közepén állsz-e, vagy egy dús esőerdőben?

Havonta egy-két cikk az Smaug felperzselt pusztasága…

Ha igazán nagyot akarsz gurítani, ha igazán tényező akarsz lenni a piacodon, mit gondolsz, milyen gyakran kell elérned a közönségedet? Havonta egyszer? Kétszer? Vagy legalább 30-40-szer?

Cél: termékeny erdőtalaj legyen körülötted a kiégett sivatag helyett! Hogyan tudod ezt elérni? Úgy, hogy folyamatosan jelen vagy az emberek fejében, életében, gondolataiban, szíve csücskében. Annyira folyamatosan, amennyire csak telik tőled. Tudom, hogy amikor olyan számokat mondok, hogy havonta 30-40 cikk/levél/poszt/írás/megjelenés, akkor azok többsége, aki ezt olvassa, két egymást követő reakcióval reagálja le ezeket a számokat: 1.) Naneeeee 2.) Jó, én inkább nem is akarok nagy sikereket.

De TE, aki azt gondolod ott a monitor másik végén, hogy „uhh,  kemény lesz, de vágjunk bele!”, te tényleg elsöprő sikerekre vagy méltó! Semmi más dolgod nincs, csak tenni értük.

Nem egy ördöngösség, nem egy atomtitok ez az egész, egyszerű, logikus, mindkét agyféltekés rendszer.

Oké, kiderült – már megint -, hogy gyakran kell publikálni, sőt, a csapból is neked kell folynod, de most már akkor beszéljünk arról, hogy mi is legyen a marketingszövegben.

A rábeszélés művészete

Tudom, hogy utálni fogsz, de olvasd el újra a cikk eddigi részét, és próbáld kielemezni, hogy mi is a rábeszélés művészetének trükkje. Súgok, több lesz.

Ha egy sémát akarnék felállítani az eddig itt olvasottak alapján, akkor valami ilyesmi sablont tudnék ebből a cikkből kreálni.
Így jöttek sorban a fázisok ebben a cikkben:

Probléma – hogyan írjunk, stb…
De előbb egy titok – sőt, elfeledett titok
Tények, amiket csak azok ismernek, akiknek sok éves tapasztalatuk van erről
Sokk – pusztaságban lengedező  kóró képe
Kérdések – Mit gondolsz…?
Tudom, mire gondolsz…
Veszed az adást? – megszólítás és szűrés
Egy kis összefoglalás, és átkötés
A probléma megoldása – első bekezdéssel kiad egy keretet.

Vajon minden cikkem pontosan így épül fel? Minden írásomnál ügyelek arra, hogy legyen benne probléma felvetés, titok, kérdés, sokk, gondolatolvasás, összefoglalás, átkötés, probléma megoldás?

• Az biztos, hogy minden cikkemnél figyelek arra, hogy problémákról beszéljek, és a mondanivalóm végére az olvasóm tényleg okosabb legyen, sőt, akár aha-élménnyel is gazdagodjon.
• Az is biztos, hogy szeretem felfedni a titkokat, de ha nincs épp mit felfedni, akkor nem görcsölök rá.
• A titok felfedéssel szoros kapcsolatban állnak a tények és a magyarázatok.
• Sokkolni is szeretek, mert tudom – és ha bármit próbáltál bárkinek elmagyarázni, akkor te is tudod -, hogy az unásig ismételt sematikus mondókák az egyik szemeden bemennek, a könyöködön meg kijönnek. A sokk hatékony és hasznos a kommunikációban, de nem illik mindenki személyiségéhez.
• Kérdések: a kérdések által a legkönnyebb bevonni az olvasót a munkába, de nemcsak ezzel kell operálni.
• A gondolatolvasás semmi más, csak empátia. Tudom, hogy számomra milyen érzés az, amikor egy szemfelnyitó írást olvasok akármilyen, engem érdeklő témában, és már a cikk közepén kattognak a fejemben a gondolatok, és érzem a gyomrom tájékán, hogy ezt az infót képes vagyok-e befogadni, elfogadni, vagy sem. Igyekszem magam beleérezni a ti helyzetetekbe. Ezekből jönnek ezek a „tudom, hogy éppen arra gondolsz” kezdetű mondatok és gondolatok. Az ilyeneket olvasva szoktak az olvasóim egyszerre utálni és szeretni, hogy kimondom, amit éreznek.
• Azoknak a megszólítása, akik veszik az adást, az előzőből következik. Talán a legnehezebb a marketingben az, hogy el kell fogadnunk, hogy nemcsak, hogy nem való mindenkinek az, amit el akarunk adni, de az sem való mindenkinek, amit mondunk éppen… A potenciális célközönségünk tagjai közül nem mindenki rezonál éppen azon a frekvencián, amin mi közlünk, így vagy nem hallják meg, nem látják meg azt, amit mondunk, vagy átsiklanak fölötte. Viszont azok a néhányak, akik számára megvilágosodással egyenértékű a mondanivalónk abban a pillanatban, ők szépen kézen foghatóak. Én már nagyon pontosan tudom azt, hogy az ilyen fajta kommunikáció révén – mint amit itt olvasol éppen – milyen kristálytisztán kirajzolódik azoknak a képe, akik ettől az infótól tényleg szó szerint többek lesznek. Tudom, hogy aki ezt itt befogadja, az hasznosítani is FOGJA, alkalmazni fogja. Aki nem fogadja be, az most pont nem befogadó, és ennyi. Nem kell ezt túldramatizálni, őket majd megszólítjuk holnap 🙂
• Egy kis összefoglalás: átvezetések – témáról másik témára kanyarodás – esetén jó, ha az előzőeket egy mondatba összefoglaljuk, majd belecsapunk a lecsóba.
• És a lényeg, hogy hogyan is kell azt csinálni, amiről a legelején beszéltünk. Így adunk keretet a gondolati ívnek.

 

Muszáj ezt a sablon sorrendet követni?

Ez a cikk fele ilyen hosszú, és jóval kevésbé tartalmas lenne, ha csak az első pontot, és az utolsót alkalmaztam volna, ráadásul sokkal kevésbé lenne hatékony is.

Ugyanis, ha úgy közölsz egy problémára megoldást, hogy közben nem igazodsz az olvasó fejében lévő gondolatmenethez, illetve nem kapcsolódsz rá a gondolataira – amik pont nem arra járnak, amerre te szeretnéd -, és nem próbálod azokat terelgetni, akkor ugyan a marketingszöveged informatív, csak éppen maximum annyira érdekes, mint egy matekpélda levezetése.

Nem muszáj az összes pontot sorban alkalmazni, de a lehető legtöbb elemet meg kellene próbálni beiktatni a szövegeidbe! Gyakorold! Néha az ilyen szövegekre való áttérést nagyon nagy levegővétel előzi meg, de utána könnyen fog menni, és ez által minden írásbeli kommunikációd egy hatalmas és szövevényes rendszer része lesz.

A marketingszöveg attól marketingszöveg, hogy tesz valami olyat, amit csak a vájtszeműek vesznek észre: irányítja az olvasók gondolatait.

Olyan, mint egy jó előadás. Mint egy jó prezentáció. Mint egy jó regény.

Nem attól marketingszöveg egy szöveg, hogy ott van benne a VÁSÁROLJ! gomb. Mert egy marketingszöveg akkor is marketingszöveg, ha se egy gomb, se egy banner, se egy link nincs a környékén, és eladás, vásárlási lehetőség szóba sem kerül benne. A marketingszöveg az a szöveg, ami HATÁST GYAKOROL. Ha ügyes és céltudatos vagy, akkor MINDEN SZÖVEGED marketingszöveg lehet. 🙂

Te pedig akkor leszel majd marketingstratéga, ha tudod, vagy legalábbis elképzelésed van róla, hogy ezt a hatást, amit a marketingszövegeiddel elértél hogyan fogod a saját javadra fordítani, és mikor…

Nem kell állandóan tukmálni, nyomulni, akciózni, eladni. Elég csak közölni. Elég csak egy termékeny esőerdőt gondozni – a felperzselt pusztaságban való, szomjas kóválygás helyett.

Vidi Rita

Posted on: 2018-11-13, by : Vidi Rita