Tegnap kitárgyaltuk, hogy mi mindent kell figyelembe vennünk az email kampányunk időzítésénél, és ma arról fogok egy kicsit értekezni, hogy milyen hosszúságúra, hány eleműre érdemes tervezni a kampányt. Ahhoz, hogy ezt a cikkemet ne kilométerhosszúra kelljen terveznem, kérlek olvasd el az első részt: Az időzítés rejtelmei – mikor kampányoljunk és mikor ne? Ha elolvastad, akkor mindjárt mondom is a lényeget, de előtte fontos kiemelnem valamit. Ne csak emailben! Bár az előző és mostani cikkben is az email kampányt helyezem a fókuszba, de mielőtt még bárki azt a következtetést vonná le magának, hogy csak és kizárólag emailben kell kampányolnia, szeretném jó előre eloszlatni ezt a tévhitet. Egy másik cikksorozat témája lehetne, hogy milyen módokon és helyeken lehet MÉG PLUSZBAN kampányolni, most legyen annyi elég, hogy a kampány nem kötelezően csak emailkampányból áll, mert lehet mellette még sok egyéb más formátumú, ugyanakkorra időzített kampánycsatorna. A mostani cikkem az emailekről szól, de ne altassa el ez a téma az egyéb lehetőségek iránti érdeklődésedet! Milyen hosszan kampányoljunk? És hány emailben? Életem két legbrutálisabb hatású email kampánya - amik fölött tátott szájjal ültem, és bámultam, ahogy percenként jöttek a megrendelések - átlagosan 4 levélből állt, de egészen pontosan így néztek ki: Időrendben az első legsikeresebb…

Mikor végigszenveded az értékesítési szövegírás cseppet sem kellemes kínjait, mikor végre kitalálod,  hogy miket fogsz írni a kampánylevelekben, mikor végre megírod a FB hirdetés szövegét, na akkor jön a fekete leves, ugyanis egy rossz időzítéssel totálisan keresztbe lehet vágni az összes addigi munkádnak. Hiába írsz remekül, hiába vagy már okos stratéga, ha mindent elrontasz azzal, hogy rossz időszakra teszed a kampányodat. Mikor vannak jó időszakok, mikor érdemes kampányolni? Ahhoz, hogy erre egyértelműen tudjunk válaszolni, először is, tudnunk kell ugyebár, hogy KIKNEK is akarunk kampányolni. Nem kell őket névről ismerni, nem kell az összes pszichográfia jellemzőjüket és minden kínjukat fejből sorolni, csak ezt kell megválaszolni: – „Lakosság”? Azon belül férfiak, nők, kismamák, nagypapák, nyugdíjasok, tinédzserek? – Kisvállalkozások? – Nagyvállalkozások? A legtöbben általában a lakosságnak szolgáltatnak, illetve IS ­– de persze a versenyszféra sem elhanyagolható. Specialitások Második kérdés: – Létezik-e a célközönségünk számára valamiféle speciális szezonalitás, vagy egyéb különleges, időszakokhoz és külső körülményekhez köthető sajátosság? Például, ha agrárvállalkozások a célközönségünk, akkor télen sok-sok konferenciát és expot szervezhetünk nekik, de a betakarítások idején nem biztos, hogy el tudjuk őket mozdítani a gazdaságaik mellől. Illetve hiába akarunk öntözőberendezést eladni nekik, ha épp olyan év van, hogy szinte minden nap esik az eső... A külső…