Az időzítés rejtelmei – mikor kampányoljunk és mikor ne?

Kampány időzítése1

Mikor végigszenveded az értékesítési szövegírás cseppet sem kellemes kínjait, mikor végre kitalálod,  hogy miket fogsz írni a kampánylevelekben, mikor végre megírod a FB hirdetés szövegét, na akkor jön a fekete leves, ugyanis egy rossz időzítéssel totálisan keresztbe lehet vágni az összes addigi munkádnak.

Hiába írsz remekül, hiába vagy már okos stratéga, ha mindent elrontasz azzal, hogy rossz időszakra teszed a kampányodat.

Mikor vannak jó időszakok, mikor érdemes kampányolni?

Ahhoz, hogy erre egyértelműen tudjunk válaszolni, először is, tudnunk kell ugyebár, hogy KIKNEK is akarunk kampányolni. Nem kell őket névről ismerni, nem kell az összes pszichográfia jellemzőjüket és minden kínjukat fejből sorolni, csak ezt kell megválaszolni:

– „Lakosság”? Azon belül férfiak, nők, kismamák, nagypapák, nyugdíjasok, tinédzserek?

– Kisvállalkozások?

– Nagyvállalkozások?

A legtöbben általában a lakosságnak szolgáltatnak, illetve IS ­– de persze a versenyszféra sem elhanyagolható.

Specialitások

Második kérdés:

– Létezik-e a célközönségünk számára valamiféle speciális szezonalitás, vagy egyéb különleges, időszakokhoz és külső körülményekhez köthető sajátosság?

Például, ha agrárvállalkozások a célközönségünk, akkor télen sok-sok konferenciát és expot szervezhetünk nekik, de a betakarítások idején nem biztos, hogy el tudjuk őket mozdítani a gazdaságaik mellől. Illetve hiába akarunk öntözőberendezést eladni nekik, ha épp olyan év van, hogy szinte minden nap esik az eső…

A külső tényezők

A külvilágot is érdemes figyelembe venni olykor – de nem kell állandóan. Ne a külvilág határozza meg a vállalkozásod működési ritmusát alapvetően!
Közeledik valamiféle globális őrület, mint amilyen például a Black Friday a karácsony előtti időszakban? Ki tudjuk ezt használni? Vagy jobb, ha távol maradunk tőle?

Karácsony, újév, Valentin nap, nők napja, Húsvét, Pünkösd, nemzeti ünnepek, hálaadás? Ki tudjuk aknázni az ezek mögött húzódó felfokozott „mindegy, hogy mit, csak vehessek valamit” hatást? Ha igen, használjuk ki, de tartsuk szem előtt a „kevesebb néha több” elvet.

Miből élnek?

Ha nincs semmi bonyolító tényező a célközönségünk esetében, és a külső hatásokat is végiggondoltuk, akkor a következő kérdések kerülnek sorra – ezeket a kérdéseket egyébként egyszer kell jól alaposan végiggondolni, utána már megy rutinból.

Miből él a célközönségünk, honnan származik a jövedelme?

Magánszemélyek: fizetést kapnak, aminek komolyan szabályai vannak országonként, hogy azt pontosan mikor is kapják meg. Magyarországon pl. minden hónap 10-e előtti napokban.

Kismamák, családok: kapnak az államtól GYED-et, GYEST, családi pótlékot, amik Magyarországon a hónap első napjaiban érkeznek.

Nyugdíjasok: minden hónap 20-a környékén érkezik az ellátás.

Vállalkozók: Ha ügyesek, akkor folyamatosak a bevételeik – és kiadásaik – és mindig van pénzük, de ha magánszemélyeknek szolgáltató vállalkozók, akkor náluk is 10-e után fog koncentrálódni a nagyobb pénzbeáramlás.

Irtózatosan el lehet rontani egy kampányt, ha fizetési időszak előttre időzíted, és mire lenne a célközönségednek végre pénze, addigra pont vége.

Ha a vállalkozás célközönsége a fent felsorolt négy csoportba tartozik, és vegyesen – amilyen lehet például egy ügyvédi iroda, vagy jógastúdió, vagy egy pékség, vagy bármelyik webshop –, akkor 10-e környékére érdemes a kampány közepét koncentrálni.

Azért, hogy fizetési időszak előtt már legyél jelen a fejükben, hogy mit is akarjanak majd néhány nap múlva vásárolni tőled, és amikor megérkezik a pénzük, akkor végre tényleg meg is ejthessék.

Lehet, hogy most azt gondolod, hogy ez hülyeség, de javaslom, próbáld ki, hogy 23-án indítasz kampányt, aminek vége van 8-án. Aztán majd rájössz, hogy sajnos nem hülyeség ennyire kiszámolni a kampányidőszakokat, főleg Magyarországi célközönségnél.

Más országokban is vannak ilyen jellegzetességek, csak jobban élő társadalmakban egyrészt máskorra összpontosulnak ezek az időszakok hónapon belül, másrészt nem akkora összegekről beszélünk, mint egy hazai kisnyugdíjas esetében, aki az utolsó forintjain akar vásárolni nálunk…

Mit tud még bezavarni a kampánynak?

Az ünnepek és a hosszú hétvégék. Vedd elő a naptáradat, és nézd meg, hogy 2017-ben mikorra esnek az ünnepnapok – konkrétan milyen napra a héten –, mert oké, május 1-je vélhetően nem fog eltolódni 3-ára, de az nagyon nem mindegy, hogy hétfőre vagy péntekre esik… (hétfőre fog).

Ugyanis akkor hosszú hétvége hatásról beszélhetünk, ami ELŐTT ugyan van vásárlási láz, de leginkább élelmiszerből, és úgy egyébként az sem a net előtt lődörög, aki nem utazik el valahova üdülni (a többség nyilván NEM utazik el), így ilyen hétvégéken kampányolni kifejezetten felesleges.

Ilyenkor is lehet KOMMUNIKÁLNI, hiszen sokan ugyanúgy ott ülnek majd a gép előtt, olvassák az emailjeiket, Facebookoznak, keresgélnek, de nem ezekre az időszakokra kell kihegyezni a kampány csúcspontját (pl. a lezárását) (meg hát amúgy sem elsejére kell azt időzíteni).

Összefoglalva

  • Figyelembe kell venni azt, hogy milyen specialitásai vannak a célközönségünknek, vannak-e felfokozott vásárlós időszakok az életükben. Pl. a horgászok nem januárban fognak bevásárolni új orsóból meg botból.
  • Figyelembe kell venni azt, hogy miből élnek és miből van pénzük, és azt, hogy mi hogyan alakul a külvilágban, és hogyan esnek az ünnepnapok, és azokat érdemes-e nekünk kihasználnunk, arra kihegyezni a kampányt, vagy sem.

Legközelebb arról írok, hogy MILYEN HOSSZÚ legyen a kampányunk.

Posted on: 2018-11-05, by :

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.